Kis Kapcsos Könyv

Na, most már megint vigyorgok. Néhány perce még nevettem is, nagyon, magamban. Jobb, ha megyek pihenni, lefekünni, alunni, mert ez már kezd igen érdekes, mondhatni: fura lenni! (*;-p*)

Tetszik. De. Én. Nem. Most. Épp. DeEgyre jobban jobban jobban

Van... Nincs. Van, de nem most és nem itt. És nem így. Inkább úgy... Akkor, ott. "És nem is akarsz?"A kérdés jó, de nem épp a leghelyesebb. Ha akarok barátnőt, akkor van. 99,99'% És most nem akarok. Most én akarok igazán jó barát lenni. Magam. Aztán meg van más.…

Megvolt a mai napom. Eddig. Furacsoda, hogy várom a hétfőt... Pedig igaz.

Ma tehát túl voltam az első emelt szintű történelem próbaérettségimen. Hát, szörnyen és jól sikerült. A szóbeliről kijőve még beszélgettem kicsit, megvártam néhány csoporttársamat, az utcáig csevegtünk, aztán elváltak útjaink... ...és attól kezdve én…

(Mint a kiskorombeli mondókában, heh...)Tegnap 11 után feküdtem le, ma fél 5 körül ébren voltam, és negyed 6 körül végre elkezdtem "edzeni". Körülbelül fél óra múlva megnéztem az órát, a gyakorlatsornak kb. a felénél ha tartottam, "de" abbahagytam, és…

Közeleg a sajátom, ugye.

Holnap próbaegykettőhárom...Először...Másodszor!...

Most foglalkozom valamivel, ami nekem belül fontos. Ahelyett, hogy valamivel foglalkoznék, ami nekem kívül fontos. Bizonyosan? Igen. Valamivel foglalkozom. Ami fontos. Nekem. Kívül-belül. ... Igazán.

ez most azt jelenti nekem, hogy legalább(is)ígyennyireelsz*rtam az elmúlt idő...t