(Interjú egy újságból. Alany: Dr. Lux Elvira, szakpszichológus, a Magyar Szexológiai Társaság elnöke.)

"Tiltás nélkül nincs társadalom
Szükség van szabályokra és azok szigorú betartatására

Lux Elvira a drog, az álliberalizmus, az értékek helyett a gátlástalanságot közvetítő média és a fegyelmezés hiányának veszélyeiről beszélt.
- Mit tart a legnagyobb veszélynek a gyerekekre, fiatalokra nézve?
- Előbb-utóbb minden gyereknek meg kell, kellene tanulnia, hogy olyan dolgokati s megtegyen, amihez nincs kedve, más dolgokat pedig, amihez lenne kedve, de kárára válnának, ne tegyen meg. Ez az önfegyelem, amit a szülő taníthat meg a gyermekének - fegyelmezéssel! Manapság azonban nem divat a fegyelmezés, a gyerekeket túl lazán nevelik. A korábban ható erkölcsi törvények gátjai átszakadtak. A második világháború előtt 24 évesen lett felnőtt valaki, most hivatalosan 18 évesen. Ma mégsem akar senki felnőtt lenni, csak fiatal, szép és fitt.
- Tudjuk, hogy a szülők felelőssége óriási, bár talán nem szívesen valljuk be magunknak.
- Az áldemokratikus, álliberális koncepcióval - amely szerint nem szabad tiltai - idézzük elő a legtöbb bajt. A néhol még ma is fellelhető ősi közösségekben bezzeg nagyon szigorú tilalmak vannak... Másrészt a leghatásosabb nevelés a példaadás. Sajnos a rossz példa legalább olyan hatékony, mint a jó. A házasságok fele válással végződik, a csonka család pedig általában azt jelenti, hogy az anya neveli egyedül a gyermekét, aki nem kap férfimintát, amit utánozni tudna. Személyiségfejlődéséhez a gyermeknek mindkét szülőjére szüksége lenne. A válásmintát nagy valószínűséggel reprodukálni fogja, akkor is, ha a szülei válásakor megszakadt a szíve... A rossz házasságban felnövő gyerek a veszekedést tanulja meg, és persze a hűtlenséget.
- A szülői példa mellett azért a külső hatások sem elhanyagolhatók...
- Az óvodában is nők foglalkoznak a kicsikkel, ami tovább erősíti a csonka családból eredő problémákat. Az iskolában nincs fegyelmezés - már buktatni sem szabad! Én olyan iskolába jártam, ahol kilenc osztály volt egy tanteremben, egyetlen tanítóval, aki kiosztott néha pár körmöst, de egy év alatt mindenki megtanult írni, olvasni, számolni, akkoriban nem voltak diszlexiások és hasonlók. Nem vagyok a testi fenyítés mellett, de szabályokra és azok betartatására igenis szükség van. Manapság büntetés helyett legföljebb "megvonják a jutalmat". A média is azt közvetíti, hogy mindent szabad.
- Ön többször is kifejtette már lesújtó véleményét a médiáról, és azon belül az ízléstelen show-műsorokról. Azt írta, megdöbbenti a töméntelen ízléstelen gátlástalanság.
- Úgy tűnik, a kereskedelmi adókat nincs aki fegyelmezze. Elképesztő, milyen bugyuta műsorok mennek például délután, amikor az iskolások jelentős része felügyelet nélkül van otthon. Sajnos azonban nem vagyok biztos abban, hogy a szülők többsége képes megfelelően válogatni a műsorok között. A média felelőssége óriási, és mintha nem lennének tisztában ezzel. Gyakran beszélni sem tudnak a képernyő megjelenők, az illemről nem is szólva.
- Mégis, mit tehet a szülő?
- A gyerekek túl korán elszakadnak a szülőktől, mert az anyának is "dolgozni kell menni". Ezt hallja, amikor még azt sem tudja, mi az a munka, de máris gyűlöli, hiszen elszakítja tőle a szüleit. Ha a szülők csak egy kicsit több időt töltenének a gyermekeikkel, ha naponta negyed órát foglalkoznának velük, máris jobban működne a világ. És egy másik fontos dolog: az én időmben azt mondták a tanulással kapcsolatban: tedd meg, ami tőled telik, a többi nem a te dolgod. Ma sikerorientált nevelés folyik, le kell győzni a többieket, csak ez számít. Ezért aztán, ha a gyereket kudarc éri, jön a pánik, sőt az öngyilkosság. Meg kellene őket tanítani a kudarc elviselésére, mert az élet tele van buktatókkal.
- Ezzel hozható kapcsolatba a drogozás, a fiatalkori alkoholizmus is?
- Az alkohol csak feloldja a gátlásokat, a drog viszont egy fantáziavilágot teremt, fogyasztója elszakad a számára terhes valóságtól. Nem tanulnak meg szembesülni a hibáikkal, ezért inkább elmenekülnek előlük. Ez énvédő mechanizmus, célja egy szebb világot teremteni maguknak. Erről szól a művészet is, csak káros következmények nélkül.
- Szükség van a jogszabályi tiltásra?
- A modern társadalom képtelen megérteni, hogy van, amit tényleg tiltani kell. Pedig már az Ószövetség elején is megjelenik a tiltás, annak a bizonyos fának a gyümölcse kapcsán. Tiltás nélkül az emberiség nem léteznek, egyetlen társadalom sem működhet tiltás nélkül.
- Mi a helyzet a könnyű drogokkal? Nincsenek ilyenek?
- De igen, van könnyű drog:: a szerelem, Mint tudjuk, szintén torzítja a tudatot... Csak sajnos ma már szerelem sincs. Átvette a helyét a szexualitás."