A mai napom felemás lett.
Minden tervem jónak látszik - de ma csak reményt kaptam hozzájuk.
Az egyetemre bejárhatok, írni írhatok a kari lapba, sőt, máshová is, munkát még keresek, de lehet, hogy az is menni fog.
Kivéve...
Egy lány innen az Intézményből.
(T.A.)
Hogyan lehetne kifejezni neki, hogy nagyon tetszik, és örülök, ha nagyon jól érzi magát velem, esetleg mindenki másnál jobban, ... de most még biztosan nem akarok (még jobban?) belekavarni az életébe? Hogy azt szeretném, ha "tőlem függetlenül IS" egyre jobban érezné magát - természetesen...!?
Persze, lehet, hogy most is nagyon jól érzi magát, és jólesik neki, (a)hogy viselkedem vele.
Akkor is... Valahol éreztetnem kell, hogy egy határt nem közelítek meg, nem lépek rá, nem lépek át.
Hacsak.